Bevezették egy éjjel az elefántot
egy sötét terembe…

A Rizs elkészítésének Útja, Fedő alatt, csak Megérzéssel

avagy „Bevezették egy éjjel az elefántot egy sötét terembe…”

A minap beszélgettem “egy sráccal”. Hosszasan. Hosszasan, de mégis repült az idő. Egy sráccal, akit az egyszerűség kedvéért csak nevezzünk “félig kezdőnek”. Néhányotoknak azonnal leesik, hogy kiről is van szó, sokatoknak pedig nem. Neki biztosan. A beszélgetés ébresztett bennem legyőzhetetlen kényszert, hogy képernyőre vessek néhány tényt, megállapítást, gondolatot. Igen! Gondolatok mindenképp… megint. És igen! Megint az aikidóról lesz szó! Itt álljunk meg egy kicsit Kedves Olvasó! Megvan a kialakult a megváltoztathatatlan véleményed az ájkígyóról úgy, mint tánc, balett, vagy kamu? Ebben az esetben nem is tartóztatnálak tovább, és szíves elnézésedet kérem, hogy raboltam az idődet! Amennyiben maradtál, úgy neked szegezem a kérdést. A kérdést, melyet az idők folyamán a végletekig elcsépeltek. “Mi az az aikidó?” Kinek mi. Többnyire távol keleti eredetű harci tan, módszer, művészet. Pont. Az életem során sokszor felvetődött ez a kérdés. Mások kérdezték tőlem, és engem is erősen foglalkoztat. Nem eget rengető tényfeltárásokról lesz szó, nem megmondani, vagy odamondani szándékozom. Csupán figyeltem, megfigyeltem, vizsgálódtam és kutattam az elmúlt több mint húsz esztendőben. Így formálódtak, kerültek felszínre bennem az elkövetkezendő gondolatok. Természetesen mindenkinek lehetnek, és remélhetőleg meg is vannak a saját elméletei a témával kapcsolatban. Így hát nekiveselkedem.

Az következő részben rövid kutatásom eredményeit foglalom össze. Nem tanultam keleti nyelveket, és nem vagyok bölcsész vagy nyelvész, csak egy „aikidótúrista”. Amennyiben észrevételed van az elkövetkezőkkel, kérlek, oszd meg velem, vagy másokkal. Valamint, ha száraznak találod, ugorj az elefántos részre.

Az aikidó szó japán írásjelekkel leírva 合気道.

Üssük fel a kanji szótárt és ellenőrizzük le az egyes szavak jelentését.

Ai (合): illeszteni, összeilleszteni, megfelelni, kapcsolódni, és végül harmónia.

Ki (気) : levegő, légnemű, lélek, hangulat, légkör, és végül energia.

Do (道): módszer(tan), tanítás, kaland, utazás, és végül út.

A mélyebb megértés végett tegyünk egy rövid kitérőt az etimológia útvesztőibe.

合 AI

Az AI 合 (GOU, ai) egy 6 vonásból álló írásjegy, amely rövidített formája a 7 vonásból álló 含 (GAN, fuku) írásjegynek, mely tovább bontható két másikra:

[含 = 今 + 口]

今 (kondo) – jelentése „most”

口 kanji egy lekerekített üreget mutat, jelentése emberi száj (kuchi) -> luk, bejárat

今 és 口 együttese: 含 (GAN, fuku) jelentése: tartalmaz valamit, valamit tartani a szájban. Megérteni valamit, szem előtt tartani valamit.

Egy átvitt értelmében a kínai írásjegy egy tárgyat mutat, amely el/le van fedve, amely megértésre vár. Egy elfedett/lefedett/elrejtett megértendő valamit, amit fel kell tárni.

A Lawrence J. Howell és Hikaru Morimoto által készített kanjik értelmezésére készített etimológiai szótár szerint – mely több mint 6500, a japán nyelvben használatos kínai írásjegyet tartalmaz -, a 今 írásjegy jelentéseredet szerinti értelmezése a következő: Megragadni a tökéletes pillanatot. Azaz felfedni, megérteni eddig láthatatlan, rejtett dolgokat.

Érdekességként megfigyelhetjük, hogy az 合 és a 含 írásjegyek mindkettője tartalmazza a 人 (jin, nin) írásjegyet amely jelentése ember, személy.

気 KI

Felbontható a következőképpen: [気 = 气 + 米]

气 – gőz, felszálló gőz, amely megtölti a teret.

米 (BEI, MAI, kome, yone) – rizs

Az etimológiai szótár szerint: 米 a rizs termése, hüvelyébe rejtett mag, azaz rizsszemek.

气 és 米 együttesen a gőzölgő rizs gőze/párája.

A távol keleti kultúrában az egyik fő táplálék a rizs. Az “életet adó táplálék”. Így a gőzölgő rizspára a levegőhöz kapcsolódik, a légzéshez, az élet lehelete, a lélek éltető ereje, az életerő.

Szintén a távol keleti gondolkodásban a KI az univerzumot átható egyetemes energiát jelenti.

道 DO

A DO írásjegye felbontható a következőek szerint: [道 = 首 + 辵 ].

首 (kubi) – nyak, fej, a nyak mely összeköti a fejet a törzzsel, a fej, ami irányít, vezet.

辵 – megy, sétál, halad, azaz olyan előre irányuló mozgás, melyet lépkedve végzünk.

Ez a kanji is tovább bontható [辵 = 彳 + 止 ].

彳- megáll, időzik, lézeng, csatangol, lépked, azaz mozgás.

a bal oldali része a 行 (iku) megy, halad írásjelnek.

az Iku kínai írásjegye keresztutakat ábrázol, mely utakon áthaladunk, végigmegyünk.

止 (SHI, to-maru , tome, dome) – megállít; a mozgásból megállított láb, lábfej; az egyenesen állást téve lehetővé a következő mozgásra várva.

Tehát a DO (道) két részből áll, egy nyakat fejjel, és egy előre haladó mozgást ábrázoló íráskép, mely a járás közben útját érdeklődéssel vizsgáló embert ábrázol; útként, ösvényként értelmezhető.

Értelmezésem szerint összefoglalva AI 合: megértés a tökéletes pillanatban. KI 気: az élő energia. DO 道: Az ösvényt fürkészve haladó ember útja.

Pont.

A három szótag leggyakoribb magyarázata alapján az aikidó leginkább ismert fordításai

„Az Univerzum energiájával való egyesülés útja”

„A harmónia útja”

„A harmonizáló energia útja”

A három szótag szerint. Érdekességképpen az első két írásjegyet ne válasszuk külön, inkább kezeljük együtt, ahogy sok, az aikidót ábrázoló kalligráfiában is megfigyelhetjük összekapcsolódásukat, összetartozásukat. Obata Toshishiro-val – aikidó, aikibujutsu mesteremmel – folytatott beszélgetéseim kapcsán befészkelődött egy gondolat a fejembe. E két írásjegy szétválaszthatatlanságának felismerése kulcsfontosságú az aikidó megértésében. Miszerint a legmagasabb szinten a megérzések vezetik az aikidónkat. Ekkor nem reagálunk az ellenfél támadó jellegű erőire, reakcióval „kullogva” az akciójára, hanem felismerve a szándékát, megelőzzük azt. Amennyiben úgy tetszik, megérezzük. Hányszor hallottuk az oktatóktól, mesterektől gyakorlás közben ezeket a mondatokat? „Érzed, hogyan mozog a partnered? Érzed, mi történik a technika közben? Tapasztald meg… Érezd meg…”

Vajon már ekkor elkezdenek felkészíteni minket az anticipáció művészetére? Mielőtt Obi-Wan Kenobi hangja rémlik fel előttünk, ahogyan Luke Skywalkernek üzen az erőn keresztül, hogy az ifjú jedi kezét a megérzései vezessék, gondoljunk bele egy hasonló, a mindennapi életünkből vett példába. Helyszín a városi forgalom. Szereplők mi, és a gépjárműveink. Vezetünk. Ellentmondást nem tűrően haladunk a célunk felé. Szól a rádió. Közepesen erős a forgalom. Esetleg utasunk is van. Nem az a hallgatag típus, tehát beszél. Azt hiszem, megegyezhetünk abban, hogy érnek minket az ingerek. Érnek tisztességesen. Rutinból vezetünk, mert van tapasztalatunk. Feketeövesek vagyunk autóvezetésből. Egy váratlan pillanatban elénk vág egy autóstársunk. De úgy alaposan, mintha ott sem lennénk. A járművűnk testi épségét fenyegetve, de lehet, hogy a miénket és utastársunkét is. Most mi lesz? Baleset? Dehogy! Hiszen tapasztalt feketeövesek vagyunk. Kecsesen lassítunk, esetleg át is váltunk a másik oldalunkon futó üres sávba, persze miután meggyőződtünk, hogy ezzel nem fenyegetünk másokat. Egyszóval elkerüljük a balesetet. Mi is történt valójában? A bevágás előtt még meg is fordult a fejünkben, hogy „Nézd már! Mindjárt be fog vágni elénk az a tökfilkó!”. Felhasználva a korábbi hasonló helyzetekből adódó tapasztalatainkat, felismertük, másként fogalmazva „megéreztük” mi fog történni, hogyan fog cselekedni. Valahogy így lehet az aikidóval is. Tekinthetjük az AiKi (合気) és Do (道) összetételt a tökéletes pillanatban tett felismerés, megérzés gyakorlati módszertanának? Értelmezésem szerint igen. Íme, ide jutottunk el a Fedővel letakart Rizs elkészítésének Útjától…

No, ne hagyjuk, hogy elhatalmasodjon rajtunk a teljes káosz, haladjunk is tovább.

„Bevezették egy éjjel az elefántot egy sötét terembe, hogy közszemlére tegyék. Az emberek seregestül özönlöttek az eseményhez. Mivel sötét volt, nem láthatták az elefántot, így a kezükkel próbálták kitapintani az alakját. S mivel az elefánt nagy állat, ki-ki csak egyik, vagy másik testrészét foghatta meg, és csak arról adhatott leírást, amit érzett. Az, aki az állat egyik lábát fogta meg, kijelentette, hogy az elefánt olyan, mint egy erős oszlop; az, aki az agyarával találkozott, valami hegyes tárgyként festette le az elefántot; az, pedig akinek az állat füle jutott, úgy vélekedett, hogy legyezőhöz hasonlatos. Végül a negyedik, aki az elefánt hátát simogatta végig, azon a nézeten volt, miszerint az elefánt olyan sima és lapos, akár egy kerevet.”

Nyilvánvaló, hogy mindannyian valós tapasztalatukból fogalmazták meg következtetéseiket, de az elefánt leírásához az egyéni tapasztalataik összegzésére lett volna szükség.

Egy kicsit ilyen az aikidó is, csak sokkal több „testrésszel”. Sok időt – de még nem elegendőt – töltöttem az aikidó tanulmányozásával. Összevetettem a hasonlóságokat, kerestem a különbségeket az évek alatt megismert különböző AiKi stílusokban. Megpróbálom összefoglalni az idők folyamán összegyűlt tapasztalataimat. Gondolati szinten. Mindenképp.

Összetett és kiegyensúlyozott mozgásanyag a harc elkerülése végett. Versengés nélküli fejlődés. Gyakorlás a figyelem fejlesztéséért. A test mozgásain keresztüli odafigyeléssel összehangolni a gondolatainkat, érzelmeinket. Így jobban be tudjuk fogadni a körülöttünk történő dolgokat, a környezetünkből érkező hatásokat. Gondoljunk csak a hétköznapjainkra, a munkánkra, az autóvezetésre. Az erő irányítása – erről híres az aikidó. A technikák az energia befolyásolására fektetik a hangsúlyt. Az erő egyetlen pontba koncentrálása tesz lehetővé hihetetlen dolgokat. A technikák hatékonyabbá válnak az energiák fókuszálásával. Az aikidót gyakorló tudja, hogyan manipulálja a támadó által kifejtett erőket. Néha visszairányítják, máskor csak belekapcsolódnak. Minden esetben azonnal átveszik a támadó mozgásának irányítását. Az aikidót gyakorló nyugodt, és nem ellenkezik a támadó erővel. Az aikidó technikája megtöri a támadó egyensúlyát, és jó dobóhelyzetbe juttatja az alkalmazóját. Ettől az egész támadás összeomlik. A megfelelő pozícióból már csak be kell fejezni a dolgot. Az aikidó technikák kizárólag az önvédelemről szólnak, nem a támadásról. Olyan harcművészet, amely nem a harcról, hanem önmagunk versengés nélküli fejlesztéséről szól. Az ellenfél erejének használatával egy titokzatos hatalom teremtődik meg. Az emberek csak megjátsszák a nagy röpködést? Mímelés vagy sem? Misztikumnak tűnhet, de komoly fiziológiai alapokon nyugszik. A tömegközéppontot használja a technikák során. Meg kell érteni a technikák dinamikáját egy olyan helyzetben, ahol minden pillanatok alatt játszódik le. Az aikidó szakavatott ismerője, jól el tudja magyarázni a mechanizmusokat. Tapasztalatok szerint több különböző erőhatások összessége. Más harcművészetek és küzdősportok inkább az erő nagyságát tartják lényegesnek. Mi a szerepe az erőknek az aikidóban? A titka, az ellenfél energiájának kontrollja. A küzdelemhez rengeteg energia szükséges. A földre akarják vinni a támadót és ott tartani, ez az úgy nevezett érzelmi energia. A másik része a fizikai, a tested produkálta erők, a sebesség, a lendület. Az aikidó ezeket az energiákat hasznosítja. Jól szemügyre véve ezen energiák érzelmi és fizikai vonatkozásait, akkor megértjük. Elnyelve, majd a megfelelő pillanatban visszazúdítva a támadóra a saját energiáit, az meglepődik és elveszti uralmát a teste felett. A kulcs a sebesség. A távolság, a ritmus, és a technika hármasságának gyümölcse. Harcművészet és nem küzdősport, a „béke harcművészete”. Ezt bontsuk ki egy kicsit. Azt hiszem mindenki életében fontos a béke és a nyugalom. Szeretnénk, ha a béke szigetén megpihenhetnénk, amikor csak kedvünk tartja. És ezt az állapotot gondosan féltve őrizzük. Akár harc árán is, ha szükséges! Mondom “ha” szükséges. Itt a lényeg. Harcolsz a békéért, ha szükséges. Harcolsz, vagy rombolsz és pusztítasz? A döntés a tiéd. A módszer választása is a tiéd. A harc közben a megfelelő technikai elemet alkalmazva eldöntheted, hogy mennyi energiát, erőt zúdítasz vissza a békét megtámadóra. Rombolsz vagy elhárítasz? Amikor a választás a tiéd, mert már nincs beleszólása a támadó erőnek abba, hogy elszenvedi-e a ráküldött erőket, hiszen kiszolgáltatott helyzetben van, akkor ráeszmélsz, hogy rombolhatnál. Megteszed? Eleinte gondolkodás nélkül rávágnád, hogy persze. Hiszen ez egy új és hatalmas érzés. Szó szerinti nagybetűs Hatalom. Nem a kiszolgáltatott helyzetben levőre mért végső csapást nehéz véghezvinni, hanem a kiszolgáltatott szituációba juttatni, egy egyenlő, esetleg egy számunkra hátrányos helyzetből.

Egy ellenfél létezik, Te magad. Ismerd meg magad! Az önmegismerés általi győzelem saját magad felett. Önmagunk megismerése, önmagunk legyőzése.

Kedves Olvasó! Maradtál mégis és végigolvastad gondolataimat? Köszönöm megtisztelő figyelmedet! Már csak egy útravalóval szeretnélek ellátni. Fogj egy jó nagy Fazekat és főzz benne Rizst, és kóstold meg a mások által készítettet is. Miközben beszélgessetek az Elefántról.